A most soron következő adatokat természetesen nem a kisujjamból szoptam, hanem jórészt Ilkka Taipale: 100 szociális innováció Finnországból című könyvből vettem. Amely könyv már harmadik a sorban a Fahrenheit 451 különdíjasok kategóriájában. Maradjunk annyiban, hogy egyfajta eufemizmussal csak „könyvrikaságoknak” nevezem őket. És még akadnak ilyenek…
A nordic walking jelenség kialakulása és térhódítása széles körben
Emlékszem, ahogy az ezt eggyel megelőző munkahelyemen, régebben néztük a kórházi osztályokról lejáró nordic walkingosokat. És találgattuk, hogy mire való ez az egész, hogy botokkal a kezükben sétálgatnak. Azt hiszem, hogy a légzésrehabilitáción alkalmazzák ezeket a nordic walking botokat. Úgy tudom, a közeli erdőbe járnak ki velük, egy órányi séta javasolt. De sokszor csak azt látom, hogy a kórház parkjában karistolnak vele a kavicsok közt. A finn találmány a magyar viszonyok között nehezen találkozik igazi lelkesedéssel. Én magam is inkább csak távolról csodálom a nordic walkingot egyelőre. Valakinek azokat a régi szemétfelszúró pálcákat juttatja az eszébe, annyi különbséggel, hogy kettő van belőle. Nekem meg annyi ugrott be róla, hogy miért nem az addikológiai osztályon alkalmazzák, jó szolgálatot tehet, amikor a páciensek jönnek visszafelé a kocsmából, egy jól megérdemelt szunyára.
Viccesek vagyunk, na. A nordic walking eredetét is egy meglehetősen különös véletlennek szokták tulajdonítani: Az 1980-as végén a finn Suomen Latu sísportot támogató egyesület sítúrát szervezett, de a kijelölt időpontban hó sajnos nem volt. Ám ez sem szegte kedvét a társaságnak. Az utat a síkunyhótól síbotok segítségével tették meg úticéljukig. Így Tuomo Jantunent, a Suomen Latu ügyvezető igazgatóját szokás az ötlet atyjának tekinteni. Akárhogy is van, az 1990-es években már piacra is dobták az első nordic walking cuccokat, a sport iránti lelkesedés eredményeként. A nordic walking tudománya állítólag a helyesen megválasztott botok és helyes technika ötvözése révén alakul ki. Ez esetben 40-50%-kal hatékonyabb, mint a sima gyaloglás. További előnyként tartják számon, hogy térd terhelése 30%-kal csökken. Rendszeres, heti kétszer egyórás nordic walking szinten tartja a kondíciót. Ennél több alkalom pedig még inkább csak javítja, segítségével jelentősebb fogyás is elérhető, állítólag.
A szauna és a Mikulás, a Nokia mellett informatika és egy kis Molotov koktél
Olyan egyértelmű finn vonatkozású dolgok mellett, mint a szauna, a Mikulás és az anyasági csomag, finn eredettel büszkélkedhet a Linux operációs rendszer, az internet relay chat, vagyis az irc, és a mobiltelefonjainkon megjelenő szöveges üzenet, az sms (short message service). Leginkább, ami meglepő volt még számomra, az a Molotov koktél, ami oroszos hangzása ellenére finn innováció, a híres (hírhedt) orosz külügyminiszterről van elnevezve, akinek a nevéhez többek között a Molotov-Ribbentrop paktum is fűződik. Érdekesnek tartom, hogy ameddig a finnek a kreativitásukat a szociális innovációikban élik ki, a magyarok inkább egymás ellehetetlenítésében, és eltaposásában „kreatívak”. Megemlítendő még a finn Nokia cég, ami az 1865-ös években kezdte papírgyártással, majd kaucsukból (vagyois a gumi alapanyagából) készült cuccokat, illetve kábeleket gyártott. 1967-től kezdett elektronikai termékekkel foglalkozni, mint televízió, számítógép, robotikai, katonai fejlesztések. Az 1990-es évektől viszont végleg átnyergelt a telekommunikáció, vagyis a mobiltelefonok gyártásának területére.
Még több Molotov koktél, vagyis az „ellenállás melankóliája”
Mint köztudomású (bár egyeseknek talán annyira nem biztos), a II. világháborúban a magyarok és a finnek egy oldalon harcoltak, még ha útjaik a nagy távolság miatt ritkán találkoztak is (gyakorlatilag szinte soha). A Molotov koktélnak annyi köze van az alkoholos italhoz, hogy a finn állami szeszfőzde ramajäki üzemében kezdték el gyártani. Sőt, az összetevők között valóban megtalálható az alkohol, a „recept” hulladékszesz, benzin, petróleum és kátrány elegyéből állt össze. Ezekből az összetevőkből a műveltebbek persze egyből Venyedikt Jerofejev Moszkva-Petuski című művének némely receptjére asszociálhatnak. De ennek ellenére valóban hatékonyan vetették be az orosz tankok ellen a háború során. Az akkori honvédelmi miniszter, Juho Niukkanen visszaemlékezéseiben beszámol róla, hogy ezeknek az eszközöknek a segítségével tették mozgásképtelenné az összes megsemmisített tank több, mint felét. Ha sikerül a Molotov koktélt beröpíteni a tankba, pusztító ereje igen nagy volt.
Amikor eltört az üveg, a beleapplikált, jó minőségű gyufák meggyújtották a folyadékot, és a harckocsi kigyulladt és megsemmisült még akkor is, ha a találat nem volt százszázalékos. Az égő anyag összetételét továbbfejlesztették, hogy a folyadék még jobban megtapadjon a harckocsikon, és gyújtást is modernizálták később. A Molotov koktélt azóta világszerte bevetették több helyen, például Magyarországon is az 1956-os forradalom idején, ugyancsak a szovjet tankok ellen. Akiknek egy történet szerint fogalmuk sem volt, mit keresnek itt, mivel hogy eredetileg a Szuezi-csatornához készítették fel őket. Mivelhogy Egyiptomban ugyancsak arab-izraeli konfliktus volt, csak itt is közbejött valami…
A finn-magyar nyelvrokonsági kapcsolatok múltja és jelene
Ami még érdeklődésre tarthat számot a könyből: Szinte minden, bár engem leginkább a Elias Lönnrot és a Finn Irodalmi Társaság (vajon hová tettem a Kalevalámat?). Valamint a finn skizofrénia projekt (ami az „otthon ápolás” koncepcióját rejti, bár azóta már új módszerek is vannak pl. Open Dialogue), és a Finnugor Társaság érdekelt. Aminek a történetéből kiderül (amennyiben nem tudnánk), hogy a finnugor nyelvrokonság és a finnugrisztika egyáltalán nem egy finn, hanem egy 18. századi magyar találmány. Ennek ellenére ennek a tudománynak a fénykora hazánkban leáldozóban van. A nyelvrokonságot minden finnugor nyelvet beszélő nép igyekszik számon tartani, a felfedezőin, a magyarokon kívül, természetesen. Nincsen már új finnugrisztika BA, és egy-két tanszék különösebb bejelentés nélkül meg is szűnt. Helyét sok helyen átvette az amatőr és dilettáns nyelvészkedés, bár az utóbbi időben mintha az sem érdekelne már különösebben sok embert. Remélhetőleg ez a folyamat csak időszakos jellegű. A 100 szociális innováció Finnországból 17 nyelven elérhető, sajnos, magyarul már nem annyira, jellemzően…
100 szociális innováció Finnországból · Ilkka Taipale (szerk.) · Könyv · Moly