Bärbel Mohr: Rendeld meg az Univerzumtól! című könyvét barátainak szánta, és kéziratban terjedt, mielőtt sikerkönyv lett belőle. Nézete szerint nem kell jógapózban, fejenállva, vagy transzban intézni a kérést, elég normális tudatállapotban. Esetleg mi csinálhatunk hozzá egy kis rituálét, ha gondoljuk.
A szerző elég szimpatikus, annak ellenére, hogy kissé hebrencsnek hat. Szint „végigviháncolja” a könyvet. Szimpatikus azért, mert újságíróként dolgozott, kellően naiv, hogy nőies lehessen az írásaiban, és azért, mert az élethez köti az embert mind praktikus tanácsaival és életvitelével, mind spirituális életszemléletével.
A rendelések
Sajnos, Bärbel Mohr: Rendeld meg az Univerzumtól! könyvében az egészséggel nem sokat törődött – mindössze egy fél fejezetet szentelt neki a 13-ből… Bár az önmagunk elfogadását, és az önszeretetet mindenki más előtt hangsúlyozta. Valószínűleg nem volt sokat beteg, mert olyasmi dolgok kötötték le a figyelmét, hogy találjon hamar parkolóhelyet, hogyan rendeljen „25 pontos” pasikat, vagy hogy tudjon minél kényelmesebben lakni vagy dolgozni.
Az Univerzumot egy csomagküldő szolgálathoz hasonlította – eredeti ötlet – bár nem biztos, hogy mindig célravezető. Elmeséli, hogy egymás után rendelt egy csomó mindent, az Univerzum sugallatok formájában üzent ilyenkor. A legtöbb „rendelését” ki sem használta. Volt ismerőse, aki megszólta mindezért, de Ő hangsúlyozta, szerinte így működik a Világ.
Valószínűleg élvezte az életet, bár viszonylag sokat foglalkozott Elisabeth Kübler-Ross műveivel ebben a nem túl terjedelmes könyvében is. Élénken foglalkoztatta a halál (utáni élet), szerinte nem sok változást jelent az „átmenet”. A „félelem helyett szeret” elvét ő is hangsúlyozta. Azt tanácsolja, valósítsuk meg önmagunkat, csináljuk azt, amit a leginkább szeretünk.
„Béke legyen Veled!”
A békét mindenható csodaszernek tartotta. Leírt pár történetet, ahogy emberek számukra nem szimpatikus más embereket a „Béke legyen Veled!” mantrával szerették meg, hogy úgy mondjam. Az embertársai szeretetére, elfogadására helyezte a hangsúlyt ebben is. Szerinte nem érdemes haragot tartanunk, mindenkit el kell fogadnunk olyannak, amilyen.
Írt még néhány sikerkönyvet, és részt vett sikeres produkciókban, tanfolyamokat tartott ilyesmi témákról, aztán férjhez ment, letelepedett egy München környéki vidéken. Ikreknek adott életet, onnantól kezdve inkább visszavonultan élt, és keveset szerepelt nyilvánosság előtt. Aztán, életrajza szerint 2010-ben, 46 évesen elhunyt. „Béke legyen Veled” – mást nem tudok mondani. Igazi sikerszerző volt, könyveit 21 nyelvre fordították le (eddig).