Azt hiszem, ezt a játékot időbe telt megemészteni. Talán a napok közti színátmenetek miatt találtam egy kissé nyomasztónak, talán az álomszerű sci-fi nyelvezet miatt. Néhány idegen landol a bolygónkon, és fogságba esnek. Ahogy beszédbe elegyedünk velük, kiderül, hogy emberek valami Föld nevű bolygóról. Nagyon fáznak, és kérik, hogy szabadítsuk ki őket. Ezután össze-vissza repkedünk a bolygón, ugyanis mi tudunk repülni, ellentétben velük, és hamar kiderül, hogy néhány dolgot meg kell tennünk, annak érdekében, hogy kiszabadíthassuk őket. Az egyetlen bökkenő, hogy bizonyos dolgokat csak bizonyos napokon lehet megtenni, addig várakoznunk kell, aludnunk, vagy repdesnünk. Azt kell, hogy mondjam, hogy annak ellenére, hogy van egy rövid játékmenet, vannak választásaink, és megoldandó feladatok elé is állít a napok váltakozása, nem tudtam teljes mértékben azonosulni ezzel a játékkal. Talán az álomszerű poétikussgág, a tudományos fantasztikum és a színeknek ez a fajta keveredése valahogy eléggé lehangolóan hatott rám.