Az emberiség ősvallása kétségtelenül a sámánizmus. Erre rakódott rá az idők folyamán a kereszténység, arra a materialista tudomány mint vallás (ebbe tartozik bele a pszichiáterek voodoo hite). Végül a kommunikációs-technológiai információs robbanás, ami a mai napig tart, és átformálja a világunkat. Nem mindegy, milyen véleménnyel vagyunk a különböző történeti korok nagy vallásairól, a sámánizmus a materialista tudományosság korában élte át a legnagyobb elnyomatást (a keresztény boszorkányüldözéseket leszámítva, persze), amikor a tudomány nevében minden sámánt skizofrénnek bélyegeztek (vagy korábban a vallás nevében boszorkánynak). Amúgy az eretnekekre ugyanez a sors várt. A boszorkány az, aki már annyira eretnek, hogy kereszténység előtti praxishoz nyúl vissza.
A sámán szó nevének eredete evenki-tunguz-mandzsu nyelven: „sza’man”, „az ember, aki tud”. Régebben, jóval a könyvnyomtatás előtti korban (a sámánvallás minimum 10000 éves) a sámánok voltak a tudás letéteményesei, és a törzsfőnökök mellett volt a helyük, gyakran duális hatalmat kiépítve. Manapság viszont valahol a fogyatékosok alatt helyezkednek el társadalomban, skizofrénnek diagnosztizálva. Milyen nagyot fordult párezer év alatt a világ! („Elsőkből lesznek az utolsók, utolsókból az elsők.”)
Utazom, gyorsan utazom, / A szellemekkel expressz hadakozom (Bëlga: Sámán)
A sámán foglalkozása a szellemekkel való kapcsolattartás, ő közlekedik azon az úton az alsó- és felső világ között, amit általában a szellemek és halottak lelkei használnak. A sámán elhívása a feladatára általában sámánbetegséggel kezdődik (skizofrénia, bár ezt általában inkább epilepsziára „finomítják”, hivatalosan is), a betegségből lefolyása kétséges, a sámán-jelölt vagy meghal, vagy sámánná válik. Ha végül betölti a hivatását, általában gyógyítóvá válik, és a betegségeket okozó szellemlényekkel küzd. Az Alsó- és Felső világba egy átjárón lehet átjutni, amit neveznek „Világ tengelyének”, „Világfának”, „Világoszlopnak”, esetleg „Kozmikus hegynek”. A szellemek vagy istenek ezen keresztül járnak le a földre, és a halottak lelkei itt távoznak a túlvilágra. A sámán számára is nyitva áll ez az átjáró.
A sámán a szertartásához általában Révületbe esik, ilyenkor ő a Világ közepe, úgy is mondhatnánk, hogy egyesül Istennel, vagy Isten szeme megáll rajta. Akárhogy nevezzük is, révületben (esetleg transzban) a dolgok másképpen történnek. Minden értelmet nyer, az idő és a tér fogalmai ilyenkor változáson mennek keresztül. A révületbe esett ember, amellett, hogy itt a földön jár, másfajta világokban is „utazik”. Érdekes módon, ilyenkor különös értelmet nyernek az Újszövetség vagy akár a Bhagavad-Gíta szavai is…
A tudatállapotok szivárványának tiltott tartománya
A szellemsíkon aztán rengetek lélek, szellem, isteni lény és démon tanyázik, ezekkel mind találkozik a sámán, és kapcsolatba lép velük. Van, amelyik erősebb, van, amelyik gyengébb. Nem egyszerű egy ilyen szellemutazást átélni. Kicsit hasonlít az LSD vagy varázsgomba használata során átélt utazáshoz, a révülethez van, hogy vesznek is igénybe gombát, vagy hangszert, a dob ritmikus ütemére révül a sámán (a sámán lova a dob). Ezt az állapotot a tudomány korában egyébként súlyosan gyógyszerezik, valójában tiltott tudatállapot a mindennapi ember számára. Ezért van az ész nélküli „drogháború” is…
Skizofrénnek mondják az ilyen embert (ahogy régebben boszorkánynak nevezték), mágikusan félnek tőle, és különböző elméleteket gyártanak arról (ál)tudományosan, hogy miért alacsonyabb rangú az ilyen ember, miért másodrendű állampolgár, és miért kell megfosztani őt a jogaitól. Habár a tudomány ezen állításai is nonszenszek, és inkább babonás félelmeken és közhiedelmen alapulnak, „tudományosnak” van beállítva ez a fajta gondolkodás, és a mai napig eszerint járnak el a világi hatóságok…
A 21. század sámánja Magyarországon: leszedálva, leszázalékolva vonszolja magát
Vagyis a sámán duplán nem hiányzik senkinek. Sem a kereszténységnek, ami alapból felnégyelte őket, de úgy, hogy az inkvizíció korára már hírük sem maradt, kénytelenek voltak beérni a boszorkányokkal. Sem az orvostudománynak, az új vallásnak, ami ráadásul kuruzslásért még perbe is fogna akárkit, aki ennek a „feltámasztását” megkísérelné. Bár a boszorkányságot megpróbálják mai napság újracsomagolva eladni. Megtámogatva (valójában inkább felhígítva) pszichológiai, mindfullness és egyéb, főként keleti praktikákkal. A sámánizmus Amerikában mint őslakos spiriszta médium lopakodik vissza óvatosan. Magyarországon sem teljesen ismeretlen, itt leginkább „látók”-nak nevezik őket, de ennek a praxisnak a gyakorlásához olyan „védelem” is kell. (Nem pont mágikus, hanem inkább társadalmi.)
A funkciójában megboldogult „Érdekvédelmi Egyesület” egyik utolsó felvonása volt, hogy kirándulást tettünk Cigándra, persze szoros kontroll mellett (nehogy varázsolni kezdjünk a tablettás bortól). Egy interaktív, „multimédiás” kiállítást néztünk meg ott. Főként ősmagyar harcmodorról, mindennapokról és hitrendszerről. Véletlenül volt ott egy hagyományőrző íjász csoport is. Szemmel láthatólag egészen képben voltak felőlünk, némi együttérzést véltem rajtuk felfedezni a leszedált, vánszorgó skizofrén csoport láttán. Íme: Ez lett a sámánjaitokból egy ilyen technokrata korban, a mágiaapály idején.