Volt egyszer egy Mindentudás Egyeteme című műsor, bevallom hősiesen, egy részt láttam összesen belőle, amiben Esterházy Péter beszélt. De az
Bölcsészeti underground – Újraolvasva
Lapszéli jegyzetek: Csak a kötelező mondanivaló, általában kevés szóval letudva
Volt egyszer egy Mindentudás Egyeteme című műsor, bevallom hősiesen, egy részt láttam összesen belőle, amiben Esterházy Péter beszélt. De az
Volt egy ilyen óránk is az egyetemen, ahol az összes akkor létező folyóiratot végigvettük (nagyjából egyezik a mai kínálattal). Engem
Már nagyon régen olvastam a Sátántangót. Úgy maradt meg az emlékezetemben, hogy „valami részeges orvos feljegyzései”. Nem nagyon tetszett első
A poszthumanizmus hazai intézményülésének lehetünk mostanában tanúi, ha kezünkbe vesszük a művészeti, kulturális folyóiratokat, vagy, ami jellemzőbb lehet, interneten böngésszük
Hétéves koromban nagyon megörültem egy elhasznált villamosjegynek, amit Angéla nagynéném azzal adott oda, hogy tízforintos bankjegy. Nagyot ugrottam a levegőbe,
Olyan nagy költő vagyok (klasszikus vádirat a magyar állam ellen) Olyan nagy költő vagyok hogy a magyar állam kétszer
Amúgy ha Lampion lencsével szemléli fénytekervényeit az avítt reggel. Nem suhan most a szokásos fagyfehér felejtés, és a megdermedt
Jókai Mór (született Ásvai Jókay Móric) 1825. február 18-án született Komáromban, egy református, középnemesi, értelmiségi családban. 1848-ban a márciusi ifjak
Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry A kis herceg című könyvében a kis herceggel való találkozását meséli el. Kicsit mesél
Az időgép feltalálása óta valahogy megváltozott az emberek viszonyulása a történelemhez hiszen bárki elugorhat egy-egy fontosabb történelmi eseményhez, és a
Reped a szike a tűsarok alatt, újra élesztve a zarándok útvonalak találékonyságát. Lassan itt az ideje megzabálni abroncsban ékelődött napkitöréseinket.
Franz Kafka műveivel a groteszk látásmódot szokták bemutatni, amelyben magától értetődik, hogy pl. bogárrá változik (Átváltozás), vagy egy titkos jogrend
George Orewell: 1984-e nemcsak azért kap itt helyet, mert megfelelően technofób és médiapesszimista, hanem mert sokan időszerűnek találják: például
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért igazából egy halotti ima egy életen át az emberben magában hordott, de
Csak adj a egy villanypásztornak egy vakuvillanást! Csak csinálj karikásostoros villásreggelit a kiábrándítóan alacsony vízsüllyedésben! Csak fröccsöntött hajóiddal vidámíts bébizsúr-falatkáidat!
én örökké így akarok élni, terrorból horrorba fenyegetve – Akkor megegyeztünk? – Mhm. – Hát szarul jársz? – Nem hogy
Szenteste el szoktunk menni éjféli misére. Még nem döntöttük el, idén hova. A kisebb, meghittebb, családiasabb templomokat szeretem. Valaki tud
Ez egy sziromléptekkel közelgő szörnyóriás, amitől reszketve bújnak el az árnyak. Reng a hegyhátú földtúrás és sietve rendezik szárnycsapásaikat az
Gyakran kerül kellemetlen szituációba az ember. Például sétálsz a belvárosban, derűsen süt a nap, mosolyogva nézegeted a kirakatokat, vagy bámulsz
Babarczy Eszter metamorfózisa hasonló, mint az enyém, egy jó bölcsész abba hal bele állandóan (persze csak metaforikusan), hogy a bölcsészetet
Nem tudok az elfogulatlanság hangján írni a most következő szerzőről, ugyanis az életünket (ami neki pályafutás, nekem inkább vesszőfutás) ugyanabban