„A csecsemő is szenvedi, ha szül a nő, páros kínt enyhíthet alázat…” Sokáig nézegettem Kiss Noémi könyveit a könyvesboltban, és
Bölcsészeti underground – Újraolvasva
Lapszéli jegyzetek: Csak a kötelező mondanivaló, általában kevés szóval letudva
„A csecsemő is szenvedi, ha szül a nő, páros kínt enyhíthet alázat…” Sokáig nézegettem Kiss Noémi könyveit a könyvesboltban, és
Mi lesz a világgal, ha egyszer elfogynak a szavak? Nagy Zsuka versnyelve Delej című könyvében félelmetesen hasonlít az én világomhoz.
Kérdés: Vérmes-e V. A. Jerne, a vérmese főszereplője? Válasz: Ahogy vesszük, nálam most nem ez volt a szempont. Tudtuk, hogy
Történetek Skizofréniából Döme Barbara neve ismerősen csenghet a kortárs irodalomban járatosaknak: 20-25 év újságíróskodás után döntött úgy, hogy felveszi a
Mivel ez az érzékenyítés-dolog, úgy vettem észre, csak akkor működik igazán, ha valaki személyében is érintett, némileg tudok kapcsolódni a
Volt egyszer egy Mindentudás Egyeteme című műsor, bevallom hősiesen, egy részt láttam összesen belőle, amiben Esterházy Péter beszélt. De az
Volt egy ilyen óránk is az egyetemen, ahol az összes akkor létező folyóiratot végigvettük (nagyjából egyezik a mai kínálattal). Engem
Már nagyon régen olvastam a Sátántangót. Úgy maradt meg az emlékezetemben, hogy „valami részeges orvos feljegyzései”. Nem nagyon tetszett első
A poszthumanizmus hazai intézményülésének lehetünk mostanában tanúi, ha kezünkbe vesszük a művészeti, kulturális folyóiratokat, vagy, ami jellemzőbb lehet, interneten böngésszük
Hétéves koromban nagyon megörültem egy elhasznált villamosjegynek, amit Angéla nagynéném azzal adott oda, hogy tízforintos bankjegy. Nagyot ugrottam a levegőbe,
Olyan nagy költő vagyok (klasszikus vádirat a magyar állam ellen) Olyan nagy költő vagyok hogy a magyar állam kétszer
Amúgy ha Lampion lencsével szemléli fénytekervényeit az avítt reggel. Nem suhan most a szokásos fagyfehér felejtés, és a megdermedt
Jókai Mór (született Ásvai Jókay Móric) 1825. február 18-án született Komáromban, egy református, középnemesi, értelmiségi családban. 1848-ban a márciusi ifjak
Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry A kis herceg című könyvében a kis herceggel való találkozását meséli el. Kicsit mesél
Az időgép feltalálása óta valahogy megváltozott az emberek viszonyulása a történelemhez hiszen bárki elugorhat egy-egy fontosabb történelmi eseményhez, és a
Reped a szike a tűsarok alatt, újra élesztve a zarándok útvonalak találékonyságát. Lassan itt az ideje megzabálni abroncsban ékelődött napkitöréseinket.
Franz Kafka műveivel a groteszk látásmódot szokták bemutatni, amelyben magától értetődik, hogy pl. bogárrá változik (Átváltozás), vagy egy titkos jogrend
George Orewell: 1984-e nemcsak azért kap itt helyet, mert megfelelően technofób és médiapesszimista, hanem mert sokan időszerűnek találják: például
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért igazából egy halotti ima egy életen át az emberben magában hordott, de
Csak adj a egy villanypásztornak egy vakuvillanást! Csak csinálj karikásostoros villásreggelit a kiábrándítóan alacsony vízsüllyedésben! Csak fröccsöntött hajóiddal vidámíts bébizsúr-falatkáidat!
én örökké így akarok élni, terrorból horrorba fenyegetve – Akkor megegyeztünk? – Mhm. – Hát szarul jársz? – Nem hogy