Arin Murphy-Hiscock: Boszorkány praktikák – Önmagunkért című könyve az öngondoskodás fogalmát helyezi a fókuszába. Szerinte: „A mágia egyik fő célja a gyógyítás – legyen szó önmagunk, a Föld, az emberiség vagy a természet gyógyításáról.” Mágikus olvasmányaink újabb fejezetéhez érkeztünk. Ezúttal a boszorkány praktikák első könyvéhez, ami saját magunk jóllétére, illetve gyógyulására, gyógyítására összpontosít elsősorban, és végső soron is.
Újabban, úgy vettem észre, a boszorkány praktikák újabb divathulláma érte el hazánkat, illetve a könyvesboltokat. Inkább találó szó a „praktika”, mint a „mágia”, bár éppen a két fogalom felcserélhető, a boszorkánymágiára inkább az előbbi alkalmazható. Amúgy nem kell túl nagy dolgokra gondolni. Olyan mixe ez a pszichológiai, mindfulness, meditációs, étkezési, testápolási tanácsoknak, ami egy kicsit fel van turbózva, meg van bolondítva egy kis drágakő- illetve kristálymágiával, gyógynövényekkel, ételek elkészítési receptjeivel, tehát minden olyasmivel, ami komponensekkel dolgozik, magyarul összetevőkkel, azaz kisebb használati tárgyakkal.
Praktikusság, praktika, praxis = Női mágia?
Fontos eleme majdnem minden gyakorlatnak, praktiklának a füstölőzés, gyertyázás, olyan kövek használata, amit jelenleg még nem igazán ismerek, a gyógynövényekből viszont legalább egy párat már azonosítani tudok. Teázás, meditációk, fürdősók előkészítése és elkészítése, az étkezésen túl, amelyhez viszont receptek állnak a könyvben rendelkezésre. Az egészről egy nőknek tartott háztartási óra jut az eszembe, gondosan úgy szerkesztve a mondanivalót, hogy ezek a bizonyos praktikák valóságos és effektív varázslatok benyomását keltsék. Bizonyos mondókák, litániák, imádságok, rövidebb ráolvasások szövegei is fellelhetők a könyvben.
Ha azt mondtuk „háztartás”, nem is tévedtünk nagyot, mert a könyv utolsó fejezete pontosan erre is kitér, az „otthonunk a szentélyünk” elgondolást átvéve akár a japán bölcseletekből, akár egy Vesta papnőtől. Mivel a könyv számtalan panteon számtalan istenét elismeri, illetve ajánlja követésre, emellett állatok szellemét is. Mégis leginkább a római Vesta jutott róla az eszembe. Akiről úgy tartottam, hogy nincsen benne semmi izgalmas, ellentétben, mondjuk a görög Pallas Athénével, aki „Zeuszt kérleli, hogy hazatérhessen Odüsszeusz”.
A kézművesség szerepe a praktikákban, kétféle modellje
A könyv vége felé derül ki, hogy igen fontos fogalom ebben a kontextusban a kézművesség, amit én a Vesta – Pallas Athéné szembeállításban úgy értelmezek, hogy Vesta a női princípium, női kézművesség megtestesítője, amúgy is a házi tűz őrzője, míg Pallas Athéné Zeusszal és Odüsszeusszal tanácskozik: Ne feledjük, Zeusz fejéből teljes fegyverzetben pattant ki, és mégis ő a bölcsesség istennője. A bölcsességet tehát fegyvernek tekintették az ókori Görögországban.
Nem véletlenül. Én sem „titkárnőképzőt” láttam az iskoláimban, hanem a alkotás, és végső soron a küzdelem és (ön)védelem eszközét. És itt jön a képbe egy másfajta „kézművesség”: Mivel a mesterséges intelligencia korában a kézzel írt (azaz begépelt) posztok már nem többek, mint „kézműves termékek”, amik lényegében a mesterséges intelligencia „felokosítását” szolgálják, részben. Részben pedig polémiában, küzdelemben állnak vele, és talán nemcsak vele. De ezeket most hagyjuk békén ilyen késői órán, mert „nem jó az ördögöt a falra festeni, még megjelenik”.
A mágiáról, boszorkányságról szóló történet itt még nem ért véget – ez csak a kezdet volt még… Szóval ennek a témának is: Folytatása következik… Egy olyan könyvvel, ami már mélyebb bevezetést kínál a „boszorkány praktikák” világába, illetve „tudományába”. Ha már mindenki úton-útfélen használhatja magára a „tudomány” szót, a mágia miért ne tehetné? Hiszen egyszerre volt „művészet” és „tudomány”, a bölcsészet, vagy inkább konkrétan a bölcsesség „ősforrása”. Amikor ezek még nem váltak el egymástól. Sokáig csak a ponyva, és a fantasy, illetve az eposzok (Kalevala, Odüsszeia) őrizték meg a külvilág számára a mágia (egykor volt) valóságát. Amíg nem sikerült „rekonstruálni” az ősi tudást, illetve annak részeit. Mindenki által elérhető, bár népszerű elméletekkel felhígított formában.
Könyv: Boszorkány praktikák önmagunkért (Arin Murphy-Hiscock)