Mátrix: Beépülsz a rendszerbe

Mátrix
Forrás: wallup.net

A Mátrix: Beépülsz a rendszerbe címet a film utólag kapta, ami annyira nem találó, eredetileg Mátrix volt csak a címe, esetleg hozzábiggyesztve az 1999 évszámot, ez viszont csak paráztatás, rájátszva az akkoriban dívó Y2K, ahogyan a 2000-es évet akkoriban nevezték, hisztériára. További találgatásokra adhat okot, hogy a filmben főszereplő „Neo” (Thomas A. Anderson) igazolványa miért pont 2001. szeptember 11-én jár le. Erre sem született eleddig magyarázat. A filmet eredtileg a Wachowski fivérek jegyzik, akik később avanzsáltak át Wachowski nővérekké, a főbb szerepekben: Neo =Keanu Reeves, Trinity = Carrie-Ann Moss, Morpheus = Lawrence Fishburn, Orákulum = Gloria Foster.

A mátrix a programozásban egy programon belüli adatbázis-féleség, a matematikában, (számítógépes) grafikában, biológiában, nyelvészetben egyaránt használt fogalom. Valójában egy tömb típusú adathalmaz, ami nem egydimenziós (mert az a vektor), hanem 2-3, illetve még több dimenziós lehet, a végtelenségig. Igazából ennek a dimenzióhalmozásnak a programozásban van szerepe, máshol nem igazán lehet kihasználni egy mátrix sok dimenzióját. Ugyanolyan elképzelhetetlen, mint a végtelen fogalma. Háromig képzelhető el a dimenziók száma emberi ésszel, de ezt sokszor felülmúlja egy mátrix.

A Mátrix megjósolja a mesterséges intelligencia ember ellen fordulását

A film azt sugallja, hogy habár a film történetének idejében a 20. század vége van említve jelen időnek, valójában jó 100 évvel később járunk, csak a mesterséges intelligencia csinált időközben egy kis trükköt, és az embereket keltető telepeken „tárolják”, mint a csirkéket, csak nem vágják le, hanem „komposztálják”, a halottak testnedvei és vére táplálják az újszülötteket. Minderre azért van szükség, mert ebből nyerik az energiát valamiféle eljárással. Az emberek ugyan megpróbálták eltüntetni az égről a napfényt, a főként napelemmel működő gépek megállítására. Ez azonban nem teljesen sikerült, mert erre válaszul hozták létre a gépek a már említett keltető farmokat, földeket, ültetvényeket, ahogy tetszik.

Senki sem tudja, ki kezdte a balhét, de a mesterséges intelligenciával működő ügynökök kifejtik (jelesül Smith ügynök, a vezetőjük): Hogy miután elkezdtek az emberek helyett gondolkodni, nem igazán van már szükségük rájuk. Illetve ők, a mesterséges intelligencia, vagyis az értelmes programok az evolúció új állomása. Az emberek számára viszont létrehoztak egy Mátrixot, ami a már fent említett adatbázisból áll, és abban kell kavarniuk. Gondolom, elég sok dimenzióval, mert egy eléggé bonyolult valóságot szimulál. Amiben az embereknek eredetileg jól kellene érezni magukat. A legtöbb ember alvó ügynök, nem akar felébredni. Vagy vissza akar aludni, ugye. A kék pirula jelképezi a visszaalvást, a piros a felébredést. Spirituálisan, vagy akárhogyan is. Egy páran viszont a sivár valóságot választják a szimulált világ helyett. Amibe a testük „be van drótozva” az agyukon keresztül, különböző kábelek segítségével.

Tisztelgés az elődök előtt, lehetséges hatások, minek lehet az allegóriája a film?

A film olyan előzményekre utal, illetve olyan elődök előtt tiszteleg, mint az Alice Csodaországban, Óz, a csodák csodája. Cyberpunk és steampunk elemeket is felvonultat, többféle keleti filozófiai hatást érvényesít a párbeszédek során. De akár Platón Barlang-hasonlatát is tekinthetjük filozófiai előképének. A főszereplőt, Neo-t szokás Buddhához vagy Jézushoz hasonlítani különböző tanulmányokban. Bár nekem éppen a Jehova tanúi ugrottak be ezzel a nagy messiás kereséssel/várással.

A film sokat foglalkozik azzal, hogy vajon Neo a kiválasztott, az Orákulum szerint nem. De végül mégis kiderül, hogy valószínűleg igen. Már aki le fogja rázni a gépek és a mesterséges intelligencia igáját az emberiségről. Morpeheus szerint igen (aki az emberi ellenállás vezetője). Az Orákulum szerint talán, de inkább majd egy másik inkarnációjában. Az Orákulum azt is megjövendöli, hogy Neo és Morpheus között választani kell, ki halljon meg, és végül ebben sem lesz igaza.

A film a Star Wars-hoz hasonlóan sok mindennek lehet az allegóriája, elhangzik a transzneműség, bizonyos hologram-elméletek, de akár a skizofréniának is, bár ezt a szálat a Légió sorozat jobban kibontja, nem kevés Mátrix hatást/elemet felhasználva a saját témája kifejtéséhez. Szóval akkor, ha már így sikerült végigpsoilereznem az egészet, jó szórakozást kívánok a lövöldözős/verekedős részekhez! Bár, maga a főszereplőt alakító színész, Keanu Reeves úgy fogalmazott, hogy inkább egy dokumentumfilm-féle a Mátrix, mint valódi fikció, valójában inkább csak megfogalmazott egy sejtést a (közel)jövőre vonatkozóan. De mivel fikcióként van eladva, vagy inkább tálalva, valószínűleg konteózásért nem fognak lesittelni belőle senkit. Puzsérékat viszont ilyen eszmefuttatásra ihlette a Mátrix első három része:

Mátrix (film) – Wikipédia

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük