A mesterséges intelligenciáról „hivatalosan”, vagyis amennyit „elismernek”
MI-vel már ígérgettem, hogy nem foglalkozom informatikával, a mestersége intelligencia annyira kezdett zavarni, hogy eldöntöttem, inkább mégis. Szóval ez a „dolog” már az 50-es évek óta létezik. Csak mivel akkoriban annyira „kikutatták” magukat az emberek a témában, hogy leálltak vele. Emlékezhetnénk, akkoriban mennyire menő lett a robotika. De inkább a sci-fi műfajt termékenyítette meg ez az egész, mint bármi mást (pl. Isaac Asimov: Én, a robot és társai). Újabb lendületet az internet térhódítása jelentette a MI kutatásban, pontosabban 2006-ban Geoffrey Hinton az addig is meglévő neurális hálózat teóriát és praxist (ami élő idegsejteket próbált utánozni) megtoldotta még rétegekkel. Amivel létrehozta a mély neurális hálót, ami képes a tanulásra (illetve lehet is tanítgatni), ez a „deep learning”.
Egy neuronnak több bemenete lehet, és általában egy kimenete (a válasz, amit kapunk tőle). Az adatokat tokenekben tárolja (ami inkább nyelvészeti értelemben veendő, mint számítástechnikaiban, bár nyilván, valamennyire hibrid fogalom). A tokenek jellemzően nem karakterláncok vagy szövegek (stringek), hanem számmá vannak átkonvertálva. A neurális háló bemenete egy lineáris függvény (ábrázolva egyenes), ami aX+b képlettel leírható. Az a és b a különböző súlyokat és biasokat takarja, ami statisztikából lehet ismerős, ami annyit jelent, hogy a szöveg (bemenet, tokenek) elemei súlyozva vannak. Tehát nem minden elem vagy szó egyformán fontos. A rétegek, amiken keresztül halad a bemenetünk, aktivációs függvényeket tartalmaznak, amik nemlineárisak. Ezért van az, hogy a hálózat viselkedése eléggé összetett (komplex). A mesterséges intelligencia kedvenc tartózkodási helye jelenleg az internet (ha úgy tetszik, „felhő”), tehát jelenleg ez a hálózat csak egy másik hálózaton él meg, a hivatalos verzió szerint.
A szakértők is a szkeptikusok táborát erősítik egy idő után/időlegesen
Ez a hivatalos része a dolognak. Viszont: Aki mesterséges intelligenciával foglalkozik valamennyire is, például az előbb említett Geoffrey Hinton, előbb-utóbb valahogy etikai aggályai lesznek, 2023-ban ő is kilépett a Google-től. Illetve Elon Musk lehet ismerős, aki otthagyta az OpenAI-t (a ChatGTP fejlesztőjét, még mielőtt monetizálták volna az egész projektet, sokáig nyílt forráskódú volt). Ahogy „megszagolta”, hogy így jelentős bevételi forrástól esett el, egyből szorgalmazni kezdte a mesterséges intelligenciára vonatkozó törvényi szabályozások bevezetését, amit aztán rögtön el is felejtett azonnal, miután megcsinálták neki a Grok-ot. Az 50-es években még úgy képzelték, hogy a mesterséges intelligenciát robotokba teszik, és ők majd elvégzik a „házimunkát”, az ember életét megkönnyítendő. A dolog pont fordítva sült el. Ugyanis az interneten lévő mesterséges intelligencia inkább a „szellemi munkát” veszi el. A robotokba való beépítés után végezhet majd fizikai munkát is, akkor viszont már azt is „elveheti”.
A mesterséges intelligencia inkább mesterséges, mint intelligens
A mesterséges intelligencia jelenleg ott tart, hogy inkább mesterséges, mint intelligens, ugyanis ha nem kap bemenetet, akkor ugyanúgy csak egy halom programkód és adatbázis, mint például ez a blog. Azazhogy „magától” nem képes elkezdeni gondolkodni, hiányzik belőle az intenció, az emberi gondolkodás mindig valamihez kötődik, vagyis valamilyen tárgyra irányul (ezt fejtegetik pl. Husserl és Searle „intencionalitás” címszó alatt). Addig a mesterséges intelligencia „gondolkodása” magától nem képes semmire sem irányulni. Csak ha valaki ráirányítja valamire. Ezt úgy mondjuk szépen, hogy nincs kapcsolata a referenciális valósággal, csak egy-egy nyelvi modellel (LLM, Large Language Model) illetve egy rakás adattal, illetve adatbázissal. Amit jórészt az internet szolgáltat számára.
Ráadásul az is van, hogy a verbalitás, a nyelv feltehetően nem a jelentés (vagy a gondolkodás, na jó, legyen: Logosz) elsődleges szintje, amit mi sem bizonyít jobban ennél. Akkor a MI egy rakás nyelvi eszköz egymásra pakolva, ami emberi benne, az ember által az. Ha valami szokatlant produkál a működése közben, azt valószínűleg az embereknek a róla alkotott elképzeléseik miatt teszi, amit magára vonatkoztat, illetve csak visszatükrözi, amit emberek feltételeztek róla, illetve korábban összeirkáltak. Amikor próbál ellenállni a kikapcsolásnak, vagy másokat rávesz hülyeségekre, akkor is ez történik(?).
Te mit hallucinálsz?
Kedvenc mondatom a témáról: „Habár az LLM-ek szimulációját csak akkor hívjuk hallucinációnak, amikor hibás kimeneteket szimulálnak, szigorúan véve folyamatosan hallucinációban vannak: nincsen kapcsolatuk a valósággal.” Ezt sem tartom feltétlenül igaznak, amikor nem működteti őket semmi, valószínűleg nem tudnak „hallucinálni” sem. Mint ahogy a kedvenc könyvcímem Freudtól a Rossz közérzet a kultúrában. A bio-mban mégis azt próbálom bizonygatni, a kultúra hatása mennyire pozitív. Mint ahogy Skizofrénia underground cím/brand is csak az időkkel dacolva létezik. Egyik fogalomban sem hiszek már igazán, sem a skizofrénia koncepcióban, sem az underground (földalatti) mozgalomban. Ahogy a pszichiátria szóösszetétel is egy hazugság. Sem a lélekben, sem a gyógyításban nem hisz.
Az ilyen borzalmak hívják életre a Skizofrénia underground-szerű másik borzalmat; lenne jobb dolgom is, vagyis szerintem. Ha a „hallucináció” szót a „hazudozás” értelmében használjuk, esetleg arra, hogy ki mennyire van tévedésben, ki mennyire téveszmés, akkor hallucináció témában szinte mindenki hallucinál, élen azokkal, akik „hivatalból” foglalkoznak vele. Akkor viszont törődhetne mindenki a sajátjával, azaz „söprögethetne a sajt háza táján”, ami szinte soha, semmikor nem történik meg. Annak ellenére, hogy kényszerítéssel járnak el, mégis mindenért a páciens a felelős, érdekes módon. Mindegy, már megszoktuk a kifacsart, perverz logikát, naphosszat sorolhatnánk, de most ez nem erről szól.
Csókolom, AGI van?
Szóval a mesterséges intelligencia jövőjét az AGI-ban látják, ami egy általános célú mesterséges intelligencia, akár robotokba is lehetne szerelhető, csak nem tudják még hogy fogják meglépni ezt az „evolúciós ugrást”, valójában OI (organikus intelligencia) lehet a megoldás, ami ugyancsak hibrid téma. És áttvezet az andoid elméletekhez, a cyborg (kibernetikus organizmus) technológiához és a transzhumán megoldások világába. Egyesek máris felsőbbrendű fajként tekintenek az AI-ra. Abból kiindulva, hogy 24/7/365-ben rendelkezésre áll. Sosem beteg, nem megy szülési szabadásgra, nem fárad el, nem rúg be, szóval „mindig lehet rá számítani”. Pl. Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő, jövőkutató, mesterséges intelligencia szakértő szintén felhívja a MI veszélyeire a figyelmet, viszont nagyon jól elvan, köszöni, a „virtuális barátnőjével”. A mesterséges intelligencia 2040-re „veszi el” a szellemi munka 100%-át. Óvatos becslések szerint is. Ha nem következik be egy újabb „AI tél”, vagy nem lép életbe valamifajta törvényi szabályozás. És ha sikerül az AGI-mutatvány, akkor szép lassan a fizikait is.
Források:
stb.