Interview Interview

Interview Interview

Az Interview Interview című játék egy enyhén szürreális, egzisztencialista mese arról az abszurd helyzetről, hogy az élet interjúk sorozata. Az interjúk egyébként mesterséges intelligenciával vannak legenerálva. A szerző egyelőre megmagyarázza ezt azzal, hogy ezzel is kifejezzen egyfajta abszurditást. Folyton Kafkát emlegeti, mint hivatkozási pontot a játéka valóságára… Tudniilik, hogy az arctalan hatalom és az egyén viszonya hogyan alakul. Majd felvázolja, hogy a Kafka-i hősök elvesznek ezzel az arctalan hatalommal szemben vívott küzdelem labirintusában, az ő hőse reflektál magára.

Végül is, ennél a játéknál már komolyan felmerülhetne a gyanú, hogy egy mesterséges intelligencia szórakozik velünk, és parodizálja az életet, illetve Kafkát. Vagy pedig valós alkotó ül a Ronynn nevű alkotó mögött, és ő „froclizza” a mesterséges intelligenciát, természetesen mesterséges intelligencia felhasználásával. Mivel elvileg a szerző más játékával is játszottam már, egyelőre az utóbbira szavazok. Bár, simán megoldható lenne, hogy a mesterséges intelligencia legenerált egy kamu szerzői profilt, és így szórakozik velünk. Amely gyanúnkat csak megerősíthetik az olyan hibák, mint a Twine rendszer gyakori emlegetése, holott a játék Ink-ben készült, illetve más több címképernyő-verzió használata: Vajon melyik az igazi? Nem volt meggyőző a tesztelő: netto_no_neko személye sem.

A játék által felvetett morális dilemmák

De fogadjuk el, hogy a játékot ember írta, és nem mesterséges intelligencia. Bár, végsősoron nem is annyira lényeges. A produktum minőségén nem sokat változtat, talán még hozzá is tesz valamicskét ez a „kis” bizonytalanság. Esetleg annyiban, hogy valaki Kafkának állít ezzel mementót, illetve az ő nevével takarózik, vagy pedig egy MI holtában is gyalázza valamiért a balsorsú írót. Mindegy/nem mindegy? A kérdés eldöntendő. Hogy én is vigyek az ismertetőbe egy kis interaktivitást.

A mesterséges intelligencia és az interactive fiction kapcsolatáról már volt szó. Egyelőre csak idő kérdése, hogy a mesterséges intelligencia is felfedezze magának az interactive fictiont, mint egyik „ősét”, fejlődés egyik állomását, és gúnyt űzzön belőle is és belőlünk is, bemutatva sajátságos „humorát”. És itt nem fog megállni: Előbb-utóbb könyveket ír, filmet forgat, híreket gyárt…

Ember ironizál, vagy MI önironizál?

Jelen esetben ez az interactive fiction „játék” mentes a valódi választási lehetőségektől, pusztán annak egyfajta illúzióját adja. Talán azért kellett az Ink motor, hogy mégis „játékszerűvé” tegye ezt az élményt? Egyelőre megnyugtató a játék befejezése, a Kafka-i „bogár hasonlat” mintájára egy gyík hasonlattal zárja le. Hogy az egész történetet egy másik világból származó gyík álmodta/hallucinálta. Ebben az esetben a mesterséges intelligencia megpróbál gúnyt űzni saját magából, vagyis az öniróniát gyakorolja (ha valóban mesterséges intelligencia). Ha pedig ember, akkor egy kicsit túltolta a MI-vel történő alkotást, az arra való támaszkodást, kezdve a játékban fellelhető képek generálásától egészen a párbeszédek MI-vel való megíratásáig. Nagy kérdés, hogy akkor mennyiben tekinthető saját, illetve MI-alkotásnak. Illetve kissé morális kérdés is. Cikkeztek már arról, hogy néhány író megpróbálta beperelni a a ChatGPT-t vagy egyéb MI-t. Aztán csönd. Következik az ilyen hibrid alkotások kora.

Egyelőre. Ameddig a MI át nem veszi ezt az ipart is, monopolizálva a szellemi termékek piacát. Akkor az embereknek tényleg nem marad más, mint a kétkezi munka, vagy pedig a munkanélküliség, plazmaadás, gyógyszertesztelés, amint azt egy másik játék, a Test Subject: Syntaptix vízionálta.

Erre a játékra rímel az a Douglas Adams idézet, ami valahogy így szól: Ha tényleg egy másik valaki álmodik engem, akkor remélem, hogy élvezi. A játék szerint egy gyíkszerű lény (kaméleon) álmodta az egész történetet, vagyis interjú-sorozatot, mégpedig Ronynn néven. Ami érdekes még, hogy létezik ugyan ilyen nevű alkotó, de direkt link nincs az oldalára, a MI „álcázhatta” is magát ilyen módon. A játék végülis a következő témákat öleli fel (illetve parodizálja ki, űz gúnyt belőlük):

  • Oscar-díj átadás
  • Állásinterjú
  • Edzőtermi kérdések
  • Párkapcsolati „randevú”

Az egészben csak az a fura, hogy belegondolva ezek mind olyan dolgok, amiket egy MI nem „csinálhat”. Egyelőre. Kivéve ha beültetik egy robot vagy android testébe. Mert onnantól már igen. A játék címe már eleve „hiba a Mátrixban”. Vajon mit jelent a a duplikáció az Interview Interview-ben?

https://www.springthing.net/2025/play.html#InterviewInterview

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük