Bagdy Emőke: A család jövője, a jővő családja címmel úgy járt, hogy nagyon jól hangzik ugyan, mégsem fedi a hangoskönyv tartalmát. Ez olyan, mintha pl. én kitalálnék olyan jelmondatokat, hogy „nem a skizofrénia az elme rákja, hanem rák a test skizofréniája”, vagy valami ilyesmi, és ennek aztán jól a hatása alá is kerülnék. Holott ugyanúgy egy jól hangzó, semmit nem jelentő jelmondat. Maradjunk abban, hogy Bagdy Emőke maximum a jelen pillanatig (2020-ig) tudta követni a család jelenét, hacsak ezzel nem azt akarta mondani, hogy ez már mindig így marad.
A hangoskönyvet egy úgynevezett pszichológiai-retorikai kettős szövegnek tudnám tekinteni, a gyerekvállalás maximáis élettartamot megnövelő hatása a végső érv
A hangoskönyv egy pszichológiai szöveg, ami lelkendezve ecseteli a család előnyeit, a gyerekvállalás melletti elkötelezttséget hirdeti, bár a sorok között hozzáteszi, hogy a generációk egyre silányulnak az ő megfigyelése szerint is, az alfa generációt már lényegében ő sem tartja másnak, mint biorobotoknak, a témája iránt lelkesedése arra ösztönzi, hogy újabb és újabb statisztikákat, és egyéb tudományos dolgokat hozzon be a család nagyszerűségének alátámasztásra. Végső érvként hangzik el a gyerekvállalás maximális életkor-növelő hatása… Ez lehet, hogy igaz, de ha ez a legtöbb, amit az idősekért tehetünk, akkor ez már talán egy kicsit szerintem kevés lesz ide…
A humánum szintén megjelenik a szövegben. De érzésem szerint, inkább csak már mint jelentét vesztett, mostanra kiüresedett fogalom, pedig annak idején még milyen jól hangozott, ugye…? Magát a fogalmat kellene új tartalommal feltölteni, „rebootolni”, vagy végleg kihajítani már a fenébe, ma már nem csak az a baj, hogy nem meggyőző itt a fogalom használata, hanem hogy szinte már alig érti már valaki. Gondolom valami ilyemit akar itt jelenteni: „Ami emberi; vagyis nem művi (gépi), stb.”
A hangoskönyvben elhangzik a gederelmélet kritikája, a transzneműséghoz való jog elismerése, de erős kritikával való illetése, az abortuszok számának növekedése. Csupa olyan dolog, ami az embereket időről időre állandóan foglalkoztatja. Annak reménye nélkül, hogy megynyugtató megoldást sikerülhessen rájuk találni. Sajnos, most az egyszer nem tudom osztani a szerző lelkesedését és hurráoptizmuzsát a család témájában. Véleményem szerint eléggé „féloldalas” ez a megközelítés. Mert ameddig mindenképpen újabb kis „biorobotok” vállalására próbálja ösztönözni az embereket. Elfelejt „megemlítődni” az a tendencia, ami az időseket és munkaképteleneket, hogy úgy mondjam, „Tajgetosz-pozitívvá” nyilvánítja. A születések számával való bűvészkedés mellett nem engedni elöregedni a társadalmat. A másik végén szinte szó szerint „ledarálja” azt.
Hát ennyit mostanra, lesz még ez jobb is (remélhetőleg)…
Könyv: A család jövője, a jövő családja – Hangoskönyv (Bagdy Emőke)