Varecza Árpád, a Nyíregyházi Egyetem volt tanára, a Matematika és Informatika Intézet vezetője, s három évig az intézmény főigazgató-helyettese. Testvére a váci Krisztus, szintén matematikus, docens és régiségkereskedő Varecza Lászlónak, aki Szombathelyen élt, és működött, az ottani főiskolán. A Varecza-nap a Nyíregyházi Egyetemen tavaly november 13-14-ére esett (tehát máris duplikálódott).
Tavaly egész konferencia kapcsolódott hozzá, amelynek szövegét, vagy tanulmányait Szabó József Mihály szerkesztette kötetbe, vagyis könyvbe, én leginkább csak az e-könyvi, vagyis pdf változattal találkoztam. Természetesen szó esik benne matematikáról, rögtön az első tanulmány a Fourier-közepet példázza, ami a Fibonacci számok mellett a matematikusok egyik kedvenc fő témája, szóval ezeket nem árt tudni.
Végtelen ciklus, rekurzió
Szó esik még benne a ciklusok oktatásáról Falucskai János szemszögéből. A ciklusokról egyébként annyit kell tudni szerintem, hogy van elöl tesztelő, és hátul tesztelő, és számláló ciklus. Amikkel nem árt vigyázni, mert könnyen végtelen ciklusba mehetnek át (infinite loop). De abból még lehet rekurzió is. A rekurzió mást jelent a matematikában, mint a nyelvészetben, és megint mást a számítástechnikában.
Mesterséges intelligencia mesterséges intelligencia hátán (MI és AI)
De nagyjából leginkább a mesterséges intelligencia volt már a téma tavaly is, például Dancs Sándor: Mesterséges Intelligencia alapú online programozási feladatbank és kiértékelő
rendszer létrehozása, Vályi Sándor: Elsőrendű logika és generatív mesterséges intelligencia, Iszály Ferenc Zalán: AI a könyvtári innovációban, valamint szó esik még IoT eszközökről is.
IoT, a dolgok internete
Az IoT, „a dolgok internete” kommunikáció szakon is tanított fogalom. A kommunikáció elméletében mindig vannak érdekes történetek, mint például erről is, a Wikipédián például ez olvasható róla:
„Az első „dolgok internetje” az az eszköz volt, amelyet az 1980-as évek elején az amerikai Pittsburgh-ben, a Carnegie Mellon University-n készített pár lelkes műszaki zseni. A számítógéptudományok tanszékének egyik hallgatója, David Nichols úgy találta, hogy a Coca-Cola automata túl messze van a tanszéktől és nem volt kedve odasétálni csak azért, hogy kiderüljön, nincs már kóla az automatában vagy éppen meleg az ital. Tudta, hogy létezik műszaki megoldás. Kérésére két hallgató, Mike Kazar és Ivor Durham, valamint a tanszék egyik kutatómérnöke, John Zsarnay elkészítette azt a szerkezetet, amellyel távolról is meg tudták állapítani, hogy van-e kóla a gépben és az elég hideg-e.”
Hát, akkor köszönjük a fontos információt. És ezt nem csak viccből mondtam, hanem azért is, mivel az emberi agy narratívákból tanul a legtöbbet, állítólag. Vagyis történetekből, ezeket köti össze, és pakolja egymásra. Minden információ egy történetbe ágyazott adat. Egyébként néhány regény is így működik. A sok-sok szöveg lényegében egy-két alapinformációt, vagy érdekességet, újdonságot rejt magában.
Discover more from Bölcsészeti underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.