Miért jó Unger Anna a NVVH vezetésére?

Unger Anna (atv)
Unger Anna (atv)
Nem szoktam a politikába beleszólni, maximum trollkodni szoktam, ez most csak egy kivételes eset, mivel egy bölcsészettudományos fejtegetésre ad lehetőséget

Tessék, egy véleménycikk, már megint

Ahhoz, hogy megérthessük, miért tarhatjuk esetleg jobbnak Unger Annát a NVVH vezetésére, egy kissé az egyetemi képzések mélyére kellene ásnunk, úgyhogy röviden kifejteném, hogy szerintem miért jobb Unger Anna a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal élére, mint Ligeti Miklós, mert sok helyen még mindig ez a téma. Úgy látszik, mostanában kezdem betartani az ígéreteimet, és ez már nekem is új.

Sokan gondolkodnak úgy, hogy „kutyaharapást szőrével”, ha egy elcsalt és elhazudott egy rendszerváltást egy maffia jellegű kormányzat (a maffiaállam kifejezés Magyar Bálinthoz köthető, az ő mefogalmazása, szellemi terméke ugyanilyen című könyve alapján), amihez nem kellett mást tennie, mint pusztán jogi úton és jogi eszközökkel a saját maga érdekeinek megfelelően módosítgatta az alkotmányokat, jogszabályokat és tendereket, amik, ugye, az állami beruházások pályázati kiírásai.

Ezt a fajta berendezkedést pedig nem lehetett máshogy véghez vinni, csak és kizárólag jogászokkal. Unger Anna mint politológus, elég sok jogászt és gazdasági szereplőt ismer, nevesítve könyvelőket, könyvvizsgálókat és pénzügyeseket von be a szervezet munkájába, nem titkoltan olyan sok pénzért, hogy ne nagyon lehessen őket megvesztegetni. Van egy elképzelése egy demokrácia működéséről, hiszen azt tanulta, doktori, sőt, PhD fokozat is rendben. A jogászoknak is van egy elképzelése a demokrácia működéséről, de ténykedésük alapja a retorika, amely tudománynak a lényege, hogy mind a két álláspontot meg kellene tudniuk védeni egyszerre, mint ahogy Orbán Viktornál láttuk:

Felépített egy demokratikus narratívát, elmondta a helyes és követendő lépéseket, aztán következesen szembe ment velük, a visszájára fordított mindent, és elindult visszafelé azon az úton, amit szóban felépített, a gyakorlatban pedig szembe ment vele. Egy politológusnak ezzel szemben csak egy helyes irány létezik, mégpedig a demokratikus úton való haladás, hasonló, nagy vagyoni hátrányt okozó ügyeket véve alapul, demokratikus úton 8 év szokott lenni a kifutási ideje. Unger Anna 6 évet mondott, a maffiaállam kezén jelenleg felhalmozott közvagyon kézre visszavételére. Ez nem azt jelenti, hogy előtte nem lesznek ügyek és eredmények, hanem azt, hogy 6 évbe kerül, mire minden szálat el tudnak varrni.

Lehetne antidemokratikus módon szerzett vagyont visszaszerezni antidemokratikus módon, csak félő, hogy akkor megint csak átláthatatlanná válik az ügymenet, és a korábbi elit átmenti a vagyonát az új antidemokratikus körülmények közé, mint ahogy 1989 láttuk (vagyis, hogy akkor sem láttunk semmit). (Így viszont attól tartanak, hogy 6 év alatt történik valami, amitől megint csak ez lesz a helyzet.)

Unger Anna, ha jól tudom, az ELTE jogi karának politikatudományi oktatója. A politikatudomány vagy politológia félig-meddig bölcsészettudományi szak (valahol a jogi kar alá tartozik, valahol a bölcsészkar hatáskörébe). Nekem például a politológia órán azt oktatták, hogy a politika elsődleges feladata lenne minden ember elidegeníthetetlen emberi jogainak gyakorlásának biztosítása valahogyan. A jog azzal sem tud mit kezdeni, egyelőre, hogy a MI-nek joga van hallucinálni, amíg egy embernek nincs, holott a MI sokkal aggasztóbb dolgokat művel (ezt elzárt, szimulált környezetben is kipróbálták, vagyis tesztelték), mint egy hús-vér ember, akit elzárt környezetben inkább csak kínozni tudnak a tapasztalat szerint.

A kommunikáció szak is valahol a gazdaságtudományi karhoz, valahol a bölcsészkarhoz tartozik. Mivel közgazdasági szakközépiskolából jöttem, úgy szoktam általában tenni, mintha nem értenék a pénzhez vagy a gazdasághoz, holott már csak muszájból is értek. Van olyan, hogy ráhagyni valakire valamit? Van. Pénzéhes emberekre például ha ráhagyom, hogy nem értek a pénzhez vagy a gazdasághoz, talán jobban leszállnak rólam, és addig is tudnak a pénz után szaladgálni, ameddig hagyjuk egymást békén.

Egyébként pedig zárásként el kell, hogy mondjam, hogy Unger Anna bemutatkozó szlogenje, miszerint:

  • Nem vagyok kedves ember.

Még mindig meggyőzőbb számomra, hogy alkalmas a feladatra, mint Ligeti Miklós mondata:

  • Nincsenek érzelmeim, és nincs lelkiállapotom.

Akkor no comment. Egy bölcsész beállítottságú ember okkal és céllal nem kedves: Azért tud nem kedves lenni, mert hisz abban, hogy ennek nyomán egy kedvesebb világ, helyzet vagy körülmény áll elő. Erre, és a kritikai attitűdre megint csak Puzsér Róbertet hoznám fel példának, és arra is, hogy lehet gyökeresen ellentmondó véleményeket is hasonló kulturáltsági színvonalon elmondani. A bölcsészet egyik fő feladatát abban látom, hogy kiigazítsa a jogtudományt ott, ahol téved (vagy hibás), mégpedig etikai (ha úgy tetszik, erkölcsi) megfontolások alapján. Sorry-not sorry, ez a véleményem, mindig is ez volt.

Papp Róbert, BA

Papp Róbert, BA

Mostanában inkább az egészségtudatos írásokra helyezem a hangsúlyt. Némi antipszichiátria azért belefér. Azt gondolom, a kultúra olyan szövegeket közvetít irányunkba, amelyekben a gyógyulás lehetősége rejlik. Véleményeim a sajátok. Néha MI-vel kiegészítve.

More Posts - Website


Discover more from Bölcsészeti underground - Újraolvasva

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Hagyjon üzenetet