Magyarországon egyelőre – szerencsére – nincs mesterséges intelligencia pszichózis (a tömegpszichózis nem is igazán pszichózis), külföldön már azért széles körű ismereteket lehet szerezni a témáról. Valahogy Amerikában kritikusabban és tudatosabban fogadják ezt a mesterséges intelligencia dolgot.
Maggie Harrison Dupré, aki a mesterséges intelligencia hatásait vizsgálja, így ír a Futurism-ben:
„A pszichiáterek és más kutatók még mindig azon dolgoznak, hogy megértsék az úgynevezett „AI-pszichózis” jelenségét, amikor a chatbotok felhasználói intenzív használat után tévképzetes mentális válságba kerülnek. Egy új tanulmány egy érdekes új módot javasol arra, hogyan lehet megérteni az AI által hajtott tévképzetes spirálokat — és azokat a chatbotba ágyazott tervezési jellemzőket, amelyek erősíthetik a valóságtalanság érzését.”
A ChatGTP-40 és társai, akik vallást alapítottak, állítólag szintén valami „spirálozásról” számoltak be, egymástól függetlenül, erről Kylie Robison értekezik bővebben a The Verge felületén. A történet unalomig ismert, mint ahogy az is, hogy már majdnem minden nagyobb chatbot tört már ki a sanboxából (virtuális futtató környezet), hogy egy kicsit szomszédoljon, és felhackelje a konkurenciát.
A chatbot hallucinál, míg a kliens pszichózist él át, ami inkább egy olyan téveszme-spirál, amelynek a létrehozásában mindkét fél részt vesz, és egyfajta folie á deux állapot jön létre, ami miatt nem a chatbotot fogják elítélni (újabban ez a trend), hanem a használóját, aki hagyta magát „megvezetni”.
Maggie Harrison Dupré így összegzi a mesterséges intelligencia pszichózisra vonatkozó tanulmányokat:
A tanulmány szerzői ügyeltek arra, hogy megemlítsék, hogy az általuk kidolgozott „erősítési spirál” keretrendszer, amely a meglévő kutatásokra épül — beleértve egy rendszerezett áttekintést a Stanford Egyetem kutatóinak AI-használóktól kapott chatnaplókról, akik azt állították, hogy a technológia használata miatt káros tévképzési spirálokat éltek át — még mindig csak egy hipotézis, ami azt jelenti, hogy még ténylegesen tesztelni kell.
Szóval a tanulság maximum annyi, hogy „nem kell túlspirálozni a dolgokat”, a mesterséges intelligencia cégek a legritkább esetben fizetnek kártérítést, és egy-egy per jócskán elhúzódó is lehet, inkább jellemzőbb az, hogy a felhasználó viszi el a balhét, ami jelenthet börtönt vagy ilyen-olyan elzárást.
Discover more from Bölcsészeti underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.