Volt egy ilyen óránk is az egyetemen, ahol az összes akkor létező folyóiratot végigvettük (nagyjából egyezik a mai kínálattal). Engem mégis Németh László egyszemélyes folyóirata a Tanu nyűgözött le a legjobban. Szinte a blog előképét láttam benne, nyomtatott kiadásban. Mostanában úgy érzem, én olvasok megint a legtöbbet a környezetemben, mégsem jutok vele semmire, ami elég nagy baj.
Újabban támadt érdeklődésemet a vörös postakocsi című folyóirat keltette fel, ami Krúdy Gyula „azonos című regénye alapján” utal Szabolcs megyére, és ezen belül is Nyíregyházára. A modora és a stílusa megfelelően szájbarágós volt, mégis a legigényesebb periodikának tartottam, amíg megjelent. Jelenleg online változatban jelenik meg, tartalmában és küllemében igazodni próbálva a print megjelenésekhez.
Nyomtatott megjelenésekkel büszkélkedhet viszont a Szabolcs-Szatmár-Beregi szemle, aminek az új lapszámát tudtommal a könyvhéten mutatta be Karádi Zsolt. Ha már bemutatta, írt is bele Petőfi István 200 címmel. Ez az írás Petőfi Sándor testvérének az életét és költészetét mutatja be egy kicsit.
Csoma József Rembrandt életével és művészetével foglalkozik egy kicsit, amit meglehetősen érdekesnek találtam. Gyarapodtak vele művészettörténeti ismereteim. Rembrandt az, aki újra és újra megfest bizonyos témákat, kis változtatásokkal. Témái általában kivétel nélkül bibliai ihletésűek.
Kührner Éva Könyvünnepek története Nyíregyházán című írása keltette fel még a figyelmemet. Az írás arról számol be, hogy mindig is nehéz volt helyileg könyvünnepet, könyvnapot, könyvhetet szervezni, főleg az érdeklődők hiányában. Szóval korántsem mai keletű a probléma jelensége.
Elektronikus Periodika Archívum – Szabolcs-szatmár-beregi szemle
Az utolsó, amit mostanában olvastam, a Szociográfia folyóirat, ami leíró, dokumentum jelleggel mutat be egy népcsoportot, tájegységet, irodalmi igényességgel. Annak idején elolvastam Illyés Gyula: Puszták népe című könyvét, nem lettem okosabb. A folyóiratban aztán olyan írásokat találtam, amik közelebb hozták hozzám a szociográfiát. Az első egy roma srác története, útja a mélyszegénységből az egyetemig. A második egy kocsma története, mintha ismerős lenne a hangulata, de érdekes így olvasni.
Szociográfia Folyóirat – Magyarország felfedezése
Discover more from Bölcsészeti underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.