Az újságírásnak is volt Amerikában egy ilyen kis fénykora, az 1800-as évek második felében, amitől Magyarország sem volt nagyon elmaradva. Amiről olvastam is bizonyos vizsgáimra, de már nem pontosan emlékszem a könyvcímekre, sebaj. Egy kedves csoporttársammal egy fél napot töltöttünk el a sajtótörténet bűvöletében, szép volt, jó volt, de nagyjából elég is volt. Manapság már ritka, hogy nagy lexikonokat, tankönyveket, pláne nagyregényeket adnak fel az egyetemeken. Sokszor megteszi egy pár oldalas handout. Mivel megváltozott a tanulás, a tudáshoz jutás módja, szerkezete.
Érdekes, hogy az újságírásban is létezett a nők között úttörő munkát végző illető (legalábbis Amerikában), mint ahogy a programozásban is (de ezt most még hagyjuk), ahogy a mai napig is dolgoznak mind a két területen. Elizabeth Jane Cochran a Pitsburgh Dispatch-ben kezdett publikálni, iskolái elvégzése, illetve el nem végzése után, valamelyiket elvégezte, valamelyiket nem, valahonnan ismerős.
Jellemzően női témákban dolgozott, például a Mire jók a lányok? című rovatban publikált, majd az Őrült házasságok-ban a válás nőkre gyakorolt hatásáról írt. Oknyomozó cikkeket kezdett írni a nők helyzetéről a gyárakban, és ilyesmi témákról, de a gyártulajdonosok panasza miatt áttették egy másik rovathoz, hogy inkább kertészetről, divatról és kevésbé fajsúlyos női témák írjon. Ezzel egy kissé elégedetlen volt, és Mexikóba utazott inkább, hogy Hat hónap Mexikóban címmel megírja a tapasztalatait.
Később elhagyta a Pitsburgh Dispatch-et, és New Yorkba költözött. Itt együtt dolgozott a magyar származású Joseph Pulitzerrel, akivel azt gondolták ki, hogy milyen érdekes lenne, ha a pszchiátriáról írna tudósításokat. Nemrég Magyarországon is felmerült, hogy miért nem engedik be az újságírókat már végre a pszichiátriára. Nos, a probléma Nellie Bly idejében sem nagyon az volt már, hogy nem engedték volna be, hanem hogy nem nagyon akarták kiengedni őket. Tíz nap egy tébolydában című írásában összegezte az tapasztalatait az itt elt9ltött időről. Ugyanezt a kísérletet megismételték egy évszázaddal később, pszichológusokkal (Rosenhahn-kísérlet), sajnos, őket is elég nehezen akarták kiengedni.
Sajnos az eset mély nyomot hagyott Nellie Bly-ban, de azért még később összeszedte magát, arra vállalkozott még, hogy Jules Verne Nyolcvan nap alatt a Föld körül című fiktív regényének a mintájára 72 nap alatt körbeutazta a Földet. Joseph Pulitzer külön kocsit bérelt neki az út utolsó szakaszára. Hatalmas siker fogadta. Majd az újságíróskodást abbahagyva gyorsan megírt 11 regényt. Végül férjhez ment Robert Seaman milliomos gyároshoz. Akitől halála után átvette a cégvezetést. Ennek kapcsán még hirtelen feltalált egy-két dolgot, és visszatért az újságíráshoz a Szüfrazsettek a férfiak felett álltak címmel írt a nők jogairól, és megjövendölte a nők szavazati jogát Amerikában, amit 1920-ban meg is kaptak.
Discover more from Bölcsészeti underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.